A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni.

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként a Szakmagyakorlási kódex 266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet 15/F. § (1) bek.  kötelező felelősségbiztosítást ír elő.

A jogi környezet változásáról, a részletszabályokról az építésijog is beszámolt az alábbi cikkben.

2025 első negyedévében nagy számban akadtak olyan felelősségbiztosítási védelmet keresők, akik nem rendelkeztek korábban felelősségbiztosítási szerződéssel, illetve szerződésük nem felelt meg a megváltozott jogszabályi környezetnek.

Amennyiben nem történt még meg a felelősségbiztosítás aktualizálása, érdemes év végén áttekinteni az elérhető konstrukciókat.

A linkre kattintva egyszerűen és gyorsan lehetőség nyílik ajánlatkérésre, szerződés kötésre. A www.kotelezofelelosseg.hu szakértői a felmerülő kérdéseket is készséggel megválaszolják.

A már meglévő aktualizált szerződések esetén is érdemes néhány dologra odafigyelni.

Akár építész, akár más mérnöki területek felelősségbiztosítási szerződéseiről beszélünk a szerződéskötéskor többek között három lényeges paraméter merül fel:

• Főtevékenység
• Éves bruttó árbevétel
• Felelősségbiztosítási limit

Ezen paraméterek változása mind-mind hatással vannak a biztosítási díjra is.

Ilyenkor év végén, vagy a biztosítási évfordulót megelőzően, igen célszerű áttekinteni, hogy

• Változott-e a biztosított tevékenység?

Biztosan ugyan azt a tevékenységet végezzük, mint a szerződés megkötésekor? Ha történt változás, tevékenység bővülés konzultálnunk kell biztosítási szakemberrel, hogy valóban kiterjed-e a fedezet a módosított tevékenységre, nehogy egy káresemény kapcsán kerüljenek elő problémák.

• Éves bruttó árbevétel

Az egyik legfontosabb díjképzési alap a felelősségbiztosításoknál. Az aktuális éves árbevételt minden évben aktualizálni szükséges. Gyakori hiba, hogy induló vállalkozás az általa megkötött felelősségbiztosítást nem aktualizálja és az árbevétele többszöröse a szerződés kötésekor megadott adatnak. Sokan nem tudják, hogy felelősségbiztosítás esetén ugyan úgy szembesülhetünk alulbiztosítással, mint vagyonbiztosítás kapcsán, tehát, a biztosító társaság csak aránylagos kártérítést fog alkalmazni nem aktualizált adat esetén.

Szintén előfordul, hogy olyan új tevékenység indít meg a szerződő, mely a megkötött felelősségbiztosításban nem biztosított, nem is biztosítható, ugyanakkor a bruttó árbevételbe beszámít. Ilyenkor alkalmazni kell az árbevétel megbontását. Például: Tervezésből származó árbevétel „X” Ft., kivitelezésből származó árbevétel „Y” Ft.

• Felelősségbiztosítási limitek összege

Magyarországon a felelősségbiztosítási limitek szerepe klasszikusan alulértékelt. Gyakoriak az alacsony limittel rendelkező szerződések, illetve az évekig változatlanul hagyott limit összegek. Gondoljunk bele, hogy egy 2020-ban megkötött, 3 millió Ft. káronkénti limittel rendelkező felelősségbiztosítási szerződés, mennyire tud valós kártérítést nyújtani a 2025-ben általános építőipari költségek mellett? Ha már rendelkezünk felelősségbiztosítással, feltétlen valós szolgáltatásra is alkalmas, megfelelő összegű limittel kell rendelkezni. A limit emelése ráadásul nem egyenesen arányos a biztosítási díjjal, dupla akkora limit nem kerül kétszer annyiba.

A megfelelően megválasztott limit első sorban nem a jogszabályi megfelelés miatt fontos, hanem a megfelelő kártérítési összeg miatt.

Érdemes tehát aktualizálni a korábban megkötött szerződéseket, akik pedig nem rendelkeznek még felelősségbiztosítási szerződéssel, azok kedvező konstrukció választásával pótolhatják a hiányosságot.