A tervezői felelősségbiztosítás új rendszere 2026. január 14-től – árbevétel alapú limitek, pontosított biztosítás kötési kötelezettség

A tervezőket érintő felelősségbiztosítás kötési kötelezettség jogszabályi alapja változatlan marad. A módosítás 2026. január 14. napjával lép hatályba és kifejezetten a 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendeletben rögzített részlet szabályokat alakítja át.

 

• A szabályozás alapja

A magyar építészetről szóló, 2023. évi C. törvény, 2024 október 01. napján hatályba lépő normaszövege, mind a tervezők, mind a kivitelezők vonatkozásában kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

68. § (8)

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő.

69. § (3)

A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő.

• Részletszabályok

A részletszabályokat a kivitelezők esetében a 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet, a tervezők esetében a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet – A tervezői felelősségbiztosítás

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása gyakorlatilag általános jelleggel írja elő a tervező számára a felelősségbiztosítási fedezet meglétét.

A felelősségbiztosítási szabályokat a 15/F. § - 15/L. § -ban találjuk.

15/F. § (1) – Biztosítás kötésére kötelezett  - jogtechnikai pontosítás

A hatályos normaszöveg nem tesz különbséget a tevékenység végzéséhez szükséges egyes jogi formák között. Általános jelleggel mondja ki, hogy a tervező köteles felelősségbiztosítást kötni.

A módosítást követően külön nevesítésre kerül az:

• Egyéni tervező
• Az egyévi vállalkozóként működő tervező
• Gazdasági társaságként működő tervező

15/F. § *  (1) *  A tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni

1. a) az egyéni tervező a saját tevékenységére,
2. b) az egyéni vállalkozóként működő tervező a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére, valamint
3. c) a gazdasági társaság a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére.

A módosítás lényege:

• A felelősségbiztosítás kötési kötelezettség, kifejezetten a tevékenység végzéséhez kötődik. Megszűnik az a lehetőség, hogy a felelősségbiztosítást a tervező javára más személy is megkötheti.
• Kötelező tartalmi elem lett, hogy a felelősségbiztosításnak ki kell terjedni a munkavállalókra, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban dolgozókra, alvállalkozókra, közreműködőkre.

Ezen ponton ismét érdemes hangsúlyozni, hogy az alvállalkozók, közreműködők fedezetbe vonása nem jelent ”dupla” biztosítást. Gyakran elhangzik érvként, hogy amennyiben az alvállalkozó tevékenységére saját felelősségbiztosítással rendelkezik, a tervező által duplán van biztosítva. Ez a felvetés azonban téves. Dupla fedezetről csak akkor beszélhetnénk, ha az adott alvállalkozó vagy közreműködő a tervező felelősségbiztosítási szerződésében, mint biztosított kerülne megnevezésre.

15/G. § (2) – Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – terminológia egységesítése

Minimális módosítás, hogy a kormányrendelet szövege a munkaviszony szó helyett, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kifejezést használja.

15/G. § *  (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

(2) *  A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

15/H. § (1) – Alkalmazkodás a piaci gyakorlathoz, éves nettó árbevétel fogalmának beemelése

A kormányrendelet hatályba lépésekor rengeteg félre értésre adott okot az éves nettó jövedelem megfogalmazás. A biztosítási szakmagyakorlat részére teljesen életidegen megfogalmazás volt az éves nettó jövedelem. A 2026 januári módosítás igazodik a biztosítás szakmai gyakorlathoz és az éves nettó árbevétel fogalmat használja. Az egyes felelősségbiztosítási limit kategóriák változatlanul maradnak.

15/H. § *  (1) A felelősségbiztosításnak

1. a) *  20 millió forint éves nettó árbevételig, ennek hiányában éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 20 millió forintig,
2. b) *  20 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű éves nettó árbevétel, ennek hiányában éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 40 millió forintig,
3. c) *  100 millió forintot meghaladó, de 1 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó árbevétel, ennek hiányában éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
4. d) *  1 milliárd forint feletti éves nettó árbevétel, ennek hiányában éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

15/H. § (2) – Az éves nettó árbevétel fogalmának bevezetése és részletezése

Az új szabályozás értelmében az éves nettó árbevétel az első helyre kerül a limitek meghatározása szempontjából, a jövedelem csak másodlagos.

Részletezésre kerül, hogy milyen tevékenységek számítandóak bele az éves nettó árbevétel körébe:

• építészeti-műszaki tervezés
• tervellenőri tevékenység
• tervezői művezetés

Az éves nettó árbevételből  le lehet vonni az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési, tervellenőrzési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó árbevételt vagy jövedelmet.

(2) *  Éves nettó árbevétel vagy éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó árbevételének vagy jövedelmének az építészeti-műszaki tervezési tevékenységből, a tervellenőrzésből és a tervezői művezetési tevékenységből származó részét kell érteni, amelyből le kell vonni az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési, tervellenőrzési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó árbevételt vagy jövedelmet. Ha a tervező tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, rá az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

15/J. § (1) – A felelősségbiztosítási fedezet fennállásának igazolása

A módosítást követően már nem a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hanem az építészeti-műszaki tervezési tevékenység megkezdésével egyidejűleg szükséges a fedezetigazolást benyújtani.

2026. január 14-től a biztosító társaságoknak 8 helyett 15 napjuk lesz a fedezetigazolás kiállítására.

15/J. § *  (1) *  A tervező az építészeti-műszaki tervezési tevékenység megkezdésével egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – a tervezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.

15/K. § (2) – Ellenőrzés szükség szerint, de legalább évente egyszer

A kormányrendelet módosítása az ellenőrzési kötelezettség körében is változást hoz. A tervezőt nyilvántartó területi kamara megkapja a jogot, hogy a biztosítási szerződés fennállását szükség szerint ellenőrizhesse, azzal, hogy évente egy alkalommal az ellenőrzés kötelező.

15/K. § *  (1) A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével.

(2) *  A tervezőt nyilvántartó területi kamara szükség szerint, de legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással, és ha nem, a 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint jár el.

(3) Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt.

Összefoglalás – A szerződések aktualizálása és felülvizsgálata fontos

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2026. január 14. napjától hatályos módosítása nem új kötelezettséget vezet be, hanem a tervezői felelősségbiztosítás rendszerét strukturálisan újrarendezi.

A jogalkotó egyértelmű célja, hogy a felelősségbiztosítási fedezet ne formális megfelelési elem, hanem a tényleges szakmai kockázatokkal arányos, valós védelmet nyújtó eszköz legyen. Ennek érdekében a szabályozás a biztosításkötési kötelezettséget kifejezetten a tevékenység végzéséhez kapcsolja, pontosítja a biztosítottak körét, valamint az éves nettó árbevételt helyezi a biztosítási limitek meghatározásának középpontjába.

Továbbra is van lehetőség arra, hogy a tervező valós, kockázat arányos limitet igényeljen, amennyiben a kormányrendeletben meghatározott limit összegeket alacsonynak találja. Fontos, hogy a tervező felelősségét a jogszabály nem korlátozza. Amennyiben az adott felelősségbiztosítási limit egy káresemény során kimerül, a tervezőnek saját forrásból kell megtéríteni az okozott kárt.

A módosítások egyúttal megnövelik a tervezők felelősségét is abban a tekintetben, hogy a meglévő biztosítási szerződések szakmai paramétereit – különösen a biztosított tevékenységet, az alvállalkozói kiterjesztést és a limiteket – felülvizsgálják, és szükség esetén a 2026. január 14. napjától hatályos előírásokhoz igazítsák.

Kamarai konstrukciók, egyedi kedvezmények, tervezői felelősségbiztosítások kötése és felülvizsgálata, egyszerűen, on-line.

Partnerünk
https://epitesijog.hu/